Interjúk

Megjelent február 18, 2013 | K.Tamás

Maradtunk volna akár reggelig is – Henrik Freischlader interjú

A tavaly ősz óta tartó lemezbemutató turné év eleji szünetében kerestük fel Henrik Freischlader-t egy rövid interjú erejéig, mielőtt folytatta volna a “House In The Woods” című albumának népszerűsítését újabb 21 helyszínen. A nagyszerűen sikerült budapesti bemutatkozásnak – és az A38 Hajó remek közönségének! – köszönhetően hamarosan visszatér a zenekar fővárosunkba, hogy a meglepően hosszúra nyúlt promóciós turnét nálunk zárja egy ráadáskoncerttel, melynek programja várhatóan kissé eltér majd a felejthetelen októberi fellépésétől. Az itthon is egyre ismertebb, igen tehetséges muzsikus jelenleg Angliában népszerűsíti dalait, de már dolgozik az új szerzeményeken, és a soron következő kiadványokon is, úgyhogy valószínűleg idén még sokat hallunk felőle. Nemzetközi fanclubunk elkötelezett tagjaként, reményeink szerint idén is tiszteletét teszi majd az áprilisban megrendezésre kerülő Gary Moore Emlékesten, de erről majd még késöbb, bővebben…

A legtöbb zenész általában a legújabb albumát érzi a legkiforrottabbnak. Te is így érzel a “House In The Woods” kapcsán, vagy ez egy már meglévő, teljesen szilárd irányvonal egyik állomása? Mik a legnagyobb változások a dalokkal kapcsolatban a “The Blues” (2006) óta?

Igen, ebben tényleg van némi igazság. Először is, mindig a legaktuálisabb album kapja a legtöbb figyelmet. Hosszú távlatokban nézve, minden album egy zenei fejlődés része, ami valószínűleg sosem ér véget. Tehát természetes, hogy történnek változások idő közben. A legélesebb ilyen váltás a debütálásom után szerintem határozottan a “Recorded by Martin Meinschäfer” volt – a közönség szerint viszont a “Still Frame Replay”.

Évek óta saját lemezcégeddel adod ki az albumaidat. Üzleti okai vannak, vagy csak méginkább a sajátodnak érzed így az adott korongot? Esetleg csupán arról van szó, hogy nem találtál megfelelő feltételekkel rendelkező kiadót?

A nagyobb lemezkiadók ritkán veszik figyelembe a művészeik egyéni igényeit, sajátosságait, főleg a kevésbé népszerűbbekéit. Akar és kell is profitot termelnie. Szóval sokszor kissé elveszve éreztem magam. Persze, sokszor kommunikációs probléma is felmerül az üzleti oldal és maga a művészet között. Egy családi vállalkozás egészen egyszerűen szabadabb, és megengedheti magának, hogy csakis a művészetre összpontosítson – megadva persze az indokolt kiadásokat. És természetesen – és ebben tökéletesen igazad van – sokkal közelebbi kapcsolatom lesz így a saját lemezcégem által kiadott albumokkal.

Te magad játszottad fel az összes hangszert például a “Recorded by Martin Meinschäfer” (2007) című lemezedre. Csak kényelmesebb volt így, vagy más okoknak tudható be?

Ez egy régi álmom volt – és örülök neki, hogy ez az első általam kiadott lemeznél valósult meg. Már csináltam ilyet, mikor 16 voltam – akkoriban elég rossz körülmények között és meglehetősen korlátozott felszereléssel. Azóta sem tudtam kiverni ezt az ötletet a fejemből, tényleg nagyon akartam! Ha a srácok a zenekarból nem lennének ilyen jók, és nem lenne ilyen őszinte a kapcsolatunk egymással, esélyes, hogy nem is változtatnék ezen a módszeren.

Hogy ismerkedtél meg a többiekkel a zenekarból? Olvastam, láttam és hallottam, hogy olyanok vagytok, mint egy család, de hogy kerültetek össze? Szempont volt, hogy csakis autodidakta zenészekkel szeretnél együtt játszani? Ha egy-egy szóval kellene őket jellemezni, mi lenne az?

Björn: egyenes, Theo: groove, Mo: lágy. Hát ez tényleg elég magától jövő dolog volt. Theo egyszer beugrós volt, Moval a 5Live nevű alkalmi formációnk felvételei alatt találkoztam, és Björnt – habár ugyanabból a kisvárosból származunk – csak akkor ismertem meg, hogy Theo bemutatott minket egymásnak. És így lettünk ennyire jóban az évek alatt. Szóval csak a véletlennek köszönhető, hogy mind autodidakták vagyunk, már ha létezik véletlen. :-)

Kétséget nem tűrően az új generációs blues egyik elképesztő tehetsége vagy. De játszottál-e valaha bármilyen más stílusban? Vagy a születésed óta blues-ra dobban a szíved? :-)

Azt hiszem, igen. Nem is ismertem, amíg Gary Moore ki nem nyitotta számomra az ajtót a “Cold Day In Hell” című dallal. Utána már minden világos volt. De azért nyitott vagyok mindenféle stílusra, ami persze könnyű úgy, hogy már megtaláltad a helyedet. Soul, funk, jazz, old-school blues – mind a természetes részeim, ez is hozzám tartozik, és időről időre elcsábulok, és vegyítem őket.

Van bármilyen bevált dalírási módszered, vagy szokásod? Hogy működik ez nálad? Először a szöveg van meg, vagy a zene? Vagy a kettő együtt jön? Mik azok a dolgok, amik elindítanak benned egy dalírási folyamatot? Úgy értem, például a lassabb tempójú dalaid főleg párkapcsolati témájúak. Észrevettél, vagy van-e valamilyen kedvenc központi témád?

A középpontban mindig a zene áll. Egy dal általában egy gitáron született riff-ötletből indul ki. Utána a basszus és a dob a stúdióban születik meg, és ha a dal megőrizte azt, amivel a kiinduló ötlet kecsegtetett,  csak azután jön a szöveg, mint a legutolsó részlet, általában erős időbeli késztetésre. Szóval nem választok alapjáraton egy témát, amiről kifejezetten írni szeretnék egy dalt, hanem hagyom, hogy a dal válassza meg, miről szeretne szólni. :-)

Melyik 5 album gyakorolta a legnagyobb hatást a dalaidra, és a zenédre?

Gary Moore – Dark Days In Paradise
Gary Moore – Back To The Blues
Michael Jackson – Off The Wall
Lucky Peterson – Double Dealin’
Keb’ Mo’ – The Door

Mik a legközelebbi céljaid a zenével? És mik a távolabbiak?

Hát felőlem mehetne így tovább, ahogy most van. Szeretünk együtt turnézni, és szeretem a turnék közötti stúdiózást, lemezfelvételeket is. Nagyon jó lenne, ha több országba is el tudnánk jutni.

Az első lemezed óta (2006) évente megjelentetsz valamit. Bár a “House In The Woods” elég új (2012 szeptemberében jelent meg), számíthatunk-e valamire 2013-ban is a turnéállomások, koncertdátumok között?

Először is egy új koncertalbumot adunk ki, valamint az év végén egy új stúdióalbum is szerepel a terveink között. Közben pedig lehetséges, hogy egy következő albumon is dolgozunk Layla Zoe-val, de ezek csak körvonalazódó tervek – szükség szerint változhatnak a dolgok.

Egy kicsit talán önző kérdés, de első alkalommal voltatok a zenekarral Magyarországon 2012 októberében. Hogy éreztétek magatokat? Milyen koncertélmény született részetekről?

Az október 17-i koncert a turné csúcspontja volt. Nagyon meglepődtünk, hogy ennyi ember eljött és az egész hangulattól teljesen padlót fogtunk. Ritkán részesülhet az ember ilyen lelkes és őszinte fogadtatásban. Eléggé fáradtak vagyunk egy-egy buli után, és nem állunk a merchandise pult mögött valami sokat, de annyi barátságos ember volt ott Budapesten, és annyi gyönyörű beszélgetés történt, hogy nagyon szívesen maradtunk volna akár még a következő reggelig is. Hihetetlenül élveztük azt az estét, és az azt követő pihenő napot a csodálatos városotokban, és sajnáltuk, mikor el kellett jönnünk.

Köszönöm szépen, és nagyon izgatottan várom a következő, februári fellépéseteket Budapesten!

Én köszönöm! Mi is nagyon várjuk! :-)

Szerző: Herédi Julcsi (2013. január)

Címkék: , , , ,




Back to Top ↑
  • Kövess minket a Facebook-on!

  • Blog

    • Tippek Gitárosoknak 2. rész

      1. Húrok Az az általános nézet gitáros körökben, hogy a vastagabb készletek jobban szólnak. Ezért aztán mindenki azt a húrkészletet próbálja ...

    • Tippek Gitárosoknak 1. rész

      1. Ne ragadj bele a hangszeredbe! Ha egymás mellé teszel két egymást követő szériaszámú Fender Stratocastert, azt fogod tapasztalni, hogy nem ...

    • Hogyan fejlődj: Gondolatok a gyakorlásról

      "Az a zenész aki gyakorol, hátba támadja a kollégáit." Ismeretlen eredetű magyar közmondás a budapesti éjszakából Azt látom, hogy a hivatásos zenész ...

    • Gitárhősök III.

      John Petrucci John Petrucci az én generációm gitárosa. 16 voltam amikor először hallottam a játékát, aztán nagyjából 17 éves koromig nem ...

  • Online gitároktatás
    Online gitároktatás
  • Hírek

    • Lukács Peta – megérkezett az első videoklip

      Már látható a YouTube-on Lukács Peta első videoklipje, melyet a 90s Nights című dalhoz forgattak. A dalválasztás nem véletlen, a ...

    • D'Addario NYXL gitárhúrok

      A D’Addario bemutatja a legerősebb és legellenállóbb elektromos gitárhúrt, melyet valaha is készítettek. A NYXL húrok elődjeiknél a szakadás tekintetében ...

    • Tervezd meg a saját Fender gitárodat

      Az amerikai Fender cég bejelentette az AMERICAN DESIGN EXPERIENCE elnevezésű sorozatot, ami lényegében annyit jelent, hogy a Fender.com oldalon egy ...

    • Brian Setzer hangszedő

      Brian Setzer és a Thomas V. Jones vállalat húsz év együttműködésének eredménye a Brian Setzer Signature Pickup, ami bizonyára elnyeri ...

    • VOX újdonság - Soundbox mini erősítő

      Bemutatták a Soundbox Mini -t a 2014-es NAMM Show-n. Mi is ez az uzsonnástáskára emlékeztető színes „kütyü”? Tulajdonképpen egy hordozható ...