Blog

Megjelent december 18th, 2017 | by Kovács Attila

Keith Richards és a Micawber

Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját a Rolling Stones gitárosa, Keith Richards. A jó öreg Keef olyannyira közismert legenda, az álmában megírt Satisfactiontől jól dokumentált függőségein át a Karib-tenger Kalózaiban eljátszott epizódszerepéig, hogy róla az ilyenkor szokásos vázlatos biográfia körülbelül annyi újdonságértéket tartalmazna, mint egy sajtburger a McDonaldsban. Ezért most inkább az egyik leghíresebb gitárját mutatjuk be nektek. Ez pedig nem más, mint a Micawber becenevű, 1954-ben gyártott, fekete fogólapos, butterscotch színű Fender Telecaster.

A hangszert az 1972-ben megjelent Exile On Main St. felvételei közben lett Richards ma már háromezer hangszerre gyűjteményének tagja. A cím beszédes, hiszen az albumot “adómenekültekként” Franciaországban írták és rögzítették. Nem ők voltak az egyetlenek, pár évvel később, a The Wall idején a Pink Floyd is hasonló megoldást választott, akkoriban ugyanis a Nagy-Britanniában hatályos törények értelmében az évi 15 000 font feletti jövedelmeket minden túlzás nélkül brutális adókkal sújtották, így a Stones tagjai is keresetük több mint 90%-ának mondhattak volna búcsút. Keith így emlékezett vissza egy interjúban:

“Nagyon furcsa idők voltak. A Brit Birodalom teljes súlyával ránk nehezedett akkoriban. Először drogokkal, meg effélékkel próbáltak megfogni minket. Amikor ez nem jött be, a pénzügyeinkkel kezdtek csesztetni. Bizonyos szempontból ez használt a zenekarnak, hiszen mindenkinek oda kellett figyelnie magára és a többiekre. Úgyhogy azt mondtuk, rendben, megcsináljuk a lemezt száműzetésben, Franciaországban. Nagyon dühösek voltunk, hiszen rengeteg pénzt akart zsebre tenni a brit kormány, minden egyes font 98 % -át.”

A zenekar hivatalosan bejelentette, hogy családjaikkal együtt elhagyják Nagy-Britanniát, és Dél-Franciaországban telepednek le. Itt láttak hozzá az új, eredetileg Tropical Disease munkacímű album megírásának és felvételeinek. Keith egy Villa Nellcôte nevű házat bérelt a Nizzától Villefranche-sur-Mer nevű, Nizza és Monaco között körülbelül félúton található kisvárosban. A villát maguk között Keith Kávéházaként emlegették, ez lett a zenekar nemhivatalos főhadiszállása azidőtájt, itt állították fel a zenekar időközben odahajóztatott mobilstúdióját 1971 júliusában. A lemezen egészen november közepéig dolgoztak Jimmy Miller producer és Andy Johns hangmérnök segítségével, akik erre az időre szintén Franciaországba tették át a székhelyüket. Az album felvétele közben vásárolta Keith a Charles Dickens regényhőse után később Micawbernek keresztelt hangszert. A Dickens apjáról mintázott Wilkins Micawber Copperfield Dávid londoni gyámja volt, aki az adósok börtönébe került. Nem ő az egyetlen, akinek a neve felbukkan a rockzene világában: a könyv egy másik szereplőjét Uriah Heepnek hívják.

Az első képeken a Micawber még eredeti állapotában tűnik fel, ugyanakkor a felvételek ideje alatt Richards jelentősen átalakította a hangszert. Eltávolította az alsó E-húrt, és annak húrnyergét is, majd nyitott G-re (G-D-G-B-D) hangolta a gitárt. Ez a hangszer szól a lemez több dalában is, ilyen a nyitó Rocks Off, a Rip This Joint, a Tumbling Dice vagy a Happy. Keith így emékezett vissza később:

“Körülbelül egyszerre kezdtem nyitott hangolásokkal kísérlezetni és Telecastereket használni. Nem tudom, miért. 1967 környékén lehetett. Akkoriban már volt annyi szabadidőnk, amivel nem tudtunk mit kezdeni, szóval elkezdtem különféle hangolásokat próbálgatni. Sokan használtak a nyitott hangolást akkoriban is, de csak slide gitározásra, másra senki más. Én viszont ritmusozni akartam. Az összes gitár közül a Telecaster volt az, ami a legjobban kihozta ennek a száraz, ritmusközpontú, öt húron játszott dolognak az ízét. Ez bizonyos szempontból gitárosként is fejlesztett, mivel sokkal kisebb mozgástér áll rendelkezésre, ha öt húrt használsz. Néhány ezek közül eljátszható hathúros hangolással is, szóval egyfajta tapasztalatcsere is a különböző hangolási módok között.”

Az 1972-es turnét a Micawber még eredeti állapotára visszalakítva kezdte, de később Richards technikusával, Ted Newman Jones-szal további változtatásokat eszközölt. Utángyártott réz húrnyerget tett a gitárra, a nyak hangszedőt egy Gibson PAF humbuckerre cserélte, a híd pozícióba pedig pedig egy lap-steel hangszedőt tett, ami karakterében a Fender Broadcasterhez áll közel. A Micawber mai napig Richards egyik fő színpadi gitárja, olyan dalok szólalnak meg rajta rendszeresen, mint a Honky Tonk Woman, a Brown Sugar, vagy a Before They Make Me Run.

(Források: Wikipedia, Reverb.com, Fender.com)

Tags: , , , , ,


About the Author



Lap tetejére ↑
  • Kövess minket a Facebook-on!

  • Blog

    • Keith Richards és a Micawber

      Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját a Rolling Stones gitárosa, Keith Richards. A jó öreg Keef olyannyira közismert legenda, az álmában megírt ...

    • Tippek Gitárosoknak 2. rész

      1. Húrok Az az általános nézet gitáros körökben, hogy a vastagabb készletek jobban szólnak. Ezért aztán mindenki azt a húrkészletet próbálja ...

    • Tippek Gitárosoknak 1. rész

      1. Ne ragadj bele a hangszeredbe! Ha egymás mellé teszel két egymást követő szériaszámú Fender Stratocastert, azt fogod tapasztalni, hogy nem ...

    • Hogyan fejlődj: Gondolatok a gyakorlásról

      "Az a zenész aki gyakorol, hátba támadja a kollégáit." Ismeretlen eredetű magyar közmondás a budapesti éjszakából Azt látom, hogy a hivatásos zenész ...

  • Online gitároktatás
    Online gitároktatás
  • Hírek