A cikkben persze nem csak a kompresszor-ról fogok írni, hanem a m..." />

Blog

Megjelent április 23rd, 2013 | by Nánási Péter

Dinamikaszabályzók: A kompresszor-ról érthetően

A cikkben persze nem csak a kompresszor-ról fogok írni, hanem a másik két közismert dinamikaprocesszor-ról, a limiter-ről és az expander-ről is.

A legnagyobb falat a 3 közül a kompresszor. Működési mechanizmusa pofonegyszerű, felhasználási módja mégis sokrétű, többféle funkcióra tudjuk használni. Kísérletet teszek ezeknek az összefoglalására.

A kompresszor feladata az, hogy a halk hangokat felerősítse, a hangosakat pedig lehalkítsa. Máshogy fogalmazva: A kompresszor a dinamikát szűkíti. Emiatt az elsődleges tulajdonsága miatt a színpadi hangosítás elengedhetetlen eszköze. Ha kompresszor nélkül szeretnénk például Jim Morrison-t (ok, őt már sehogy sem) hangosítani, aki az egyik pillanatban suttog a másikban pedig üvölt a mikrofonba, igencsak gondban lennénk. A suttogásból semmi nem hallatszódna, a kiabálás viszont vagy a dobhártyánkkal végezne, vagy a hangszóróval, illetve az erősítővel. Szóval tudnod kell, hogy bizony a kompresszor az az effekt, ami mindig fut koncert közben (optimális esetben). A színpadi felhasználás mellett a stúdióban is az egyik első számú (de az is lehet, hogy ténylegesen az elsőszámú) hangmodifikáló (hú de szép szavakat tudok generálni) eszköz, ennek a segítségével illesztjük a hangszereket a hangképbe. Néhány paraméter ami általában előfordul ezeken az készülékeken (vagy szoftvereken):
Treshold: Azt a küszöbértéket tudod vele állítani ahol elkezd dolgozni a készülék. A maximum hangerőt 0 db-ben adják meg, ehhez viszonyítanak, ha például -14 db-re állítod a treshold-ot akkor az az alatt a hangerő alatt szóló hangokhoz nem nyúl hozzá a kompresszor. A tényleges tevékenységet a -14 és a 0 decibel közt található tartományra fogja kifejteni.

  1. Ratio: A kompresszálás arányát tudod ezzel az értékkel megadni. Ha végtelenre állítod akkor minden egy hangerőn fog szólni. (Ez az a jelenség amikor a zene elkezd fulladni. Általában nem hallod a kompresszor működését, de a teljesen egy hangerőre húzott zene/szöveg hallgatása rendkívül fárasztó a fülnek.)
  2. Attack: Az attack szabáyozza, milyen gyorsan kapcsoljon be a kompresszió. A Millenárison tartott Joe Bonamassa koncerten az énekhangon rosszul volt beállítva ez az érték, ezért a hangosabb énekrészeknél az első tizedmásodperc leszedte a fejünket, utána kapcsolt csak be a kompresszor és húzta be a hangképbe Joe bársonyos trilláit. Ilyenkor érzi azt az ember, hogy a hangtechnikusok is csak emberek, a koncert fele lement így, mire a koncertet keverő úriember (aki azért valószínűleg eléggé érti a dolgát) odanyúlt a rack-hez, és tekert egyet lefelé ezen a potin.
  3. Release: Ez pedig azt szabályozza, hogy mikor kapcsoljon ki a kompresszálás. Természetesen más potmétereket is találunk ezeken az eszközökön, de ezek nem egységesek, még csak azt sem tudom mondani, hogy általában ez a 4 minden komolyabb kompresszoron ott van.

A harmadik felhasználási terület a különböző hangszeres effektként való használat. A kompresszor a gitárosok palettájából sem hiányozhat, sustain-t ad a torzított hanghoz, illetve pattogóssá teszi az egyébként is pattogósnak szánt tiszta gitárhangot. Sokféle hatást el tudsz vele érni hozzáértéssel és odafigyeléssel.

Mike Oldfield híres fafúvós-szerű gitárhangzásának is a kompresszor az alapja. A videóban egyértelműen megtalálod 1:57-től: http://www.youtube.com/watch?v=WImAzKQXPAI

Én a magam részéről nagyjából 15 éve próbálom ezt a hangot lemodellezni több-(inkább)kevesebb sikerrel. Ha bárki használható tippet/Guitar Rig beállítást/stb tud nekem súgni a témában ami működik is, az kap egy beváltható “vendégem vagy egy sörre, illetve csokira nemtől függően” kupont. Tényleg. (Megfejtéseket kommentben várunk.)

Szóval a kompresszor annak dacára, hogy szimplán annyi a feladata, hogy dinamikát csökkent, nagyon jól használható, kreatív eszközzé nőtte ki magát. Másik videó amin agyig tolták a gitáron a kompresszort ezzel határozva meg a gitárhangot: http://www.youtube.com/watch?v=lwlogyj7nFE

Nem gondoltad volna, ugye? Pedig ez a gitár ebben a dalban attól szól így, mert a hangmérnök tekert egyet a ezen az effekten, bátran. Az a csattanás amit az első tizedmásodpercben hallasz, a kompresszor hangja, ott lép be, az attack ici-picit a 0 érték fölé van állítva, így érve el, hogy pattogjon amikor hirtelen visszafogja a hangerőt. A csattanás voltaképpen nem más, mint az eredeti hangerő egy nagyon
kicsi ideig hallva. Remélem érthetően magyarázom. :)

A következő felhasználási terület a keverés utáni mastering. A mastering-ről néhány szóban: Amikor a zenekaroddal elkészíted a felvételt, a hangmérnök megkeverte, lehetőség van (az utóbbi években pedig már minden esetben így történik) effektezni, hangszinelni a kész, megkevert sztereó sávot. Ez a mastering.

Ennek az egyik elengedhetetlen eszköze a multiband compressor. Ez egy olyan speciális kompresszor, ami több frekvenciatartományra bontja a zenét, külön kompresszor dolgozik a mély, a mély-közép, a magas-közép, és a magas hangtartományokon. Így néz ki:

Line 6 multiband compressor

Line 6 multiband compressor

És ilyen működés közben: http://www.youtube.com/watch?v=ge0qeDPiN5c

Szóval a kompresszor az egyik legfontosabb dinamikaszabályzó eszköz, ami az évtizedek alatt beleitta magát az általános hangkultúrába. Abba már nem mennék bele, hogy az énekhanggal miket művel a kompresszor, és hogy melyik legendás készülék melyik jellegzetes hangképzési sajátossága miatt legenda. Olyan dolgokról beszélek amiket te is hallasz, csak annyira megszokta a füled, hogy ez a sztenderd, hogy nem gondolod, hogy most éppen egy aktuális kompresszor egyéni hangját hallod a kedvenc énekeseden, akinek olyan jó reszelős/öblös/búgós a hangja. Ugyanis nem olyan reszelős/öblös/búgós, ezek a tulajdonságok sok esetben az előerősítő, a kompresszor, az EQ és nagyon nem utolsó sorban a mikrofon sajátosságai is, az ha egy mikrofon bizonyos frekvenciákon torzítja a hangot, az épp elég arra, hogy a tervező mérnökök kidobják a kukába, vagy épp elég ahhoz, hogy az évtizedek során legenda váljon belőle. A mi generációnk azt gondolja, hogy jól szól, de igazából azért találjuk ezeket a hangokat/hangszíneket esztétikusnak, mert az évtizedek során megszoktuk, hogy James Hetfield, John Lennon és Kulka János is ebbe a hangú mikrofonba/kompresszorba/előfokba énekelt bele. Az egyik legjobb példa a lábdob hangja a rockzenében. Amikor azt hallod, hogy milyen jól csattog, akkor bizony az a kompresszor hangja nagy részben. A tamokra is kell, nyilván a Fekete Lemez dobjai jól szólnak maguktól is, de miért ne segíthetne a hangmérnök rá azzal, hogy okosan belő a hanghoz illő kompresszort? Na ugye.

Az meg ilyen: http://www.youtube.com/watch?v=xIRzXaxpe1k

A másik fontos dinamikaszabályzó a Limiter. Ez az eszköz annyit csinál, hogy egy bizonyos hangerő fölé nem engedi a hangot. Mint egy plafon: “itt te bizony megállsz”, mondja neki. Ezzel lövik a kevert zenét a maximális 0 db-re, illetve ezzel szabályozzák azt is, hogy a rádiókban egy hangerőn szóljon minden. Egyébként a kompresszor és limiter elterjedésére nagy hatással volt a vezetés közbeni zenehallgatás. A rádiók nem engedhették meg maguknak azt, hogy valaki pl egy klasszikus zeneművet hallgatva egy piano rész utáni forte hatására nekimenjen egy fának. Ez ma odáig fajult, hogy gyakorlatilag minden 0 db-re húzva sugárzódik a rádióból, semmiféle dinamika nincs, és a mi fülünk elhiszi, hogy ez jó, már észre sem vesszük. Ez a jelenség visszahat a zenekészítésre, az ízlésünkre, a zenéről alkotott képünkre. Ezt a jelenséget taglaltam fentebb.

Minden egyes 6 db emelés dupla hangerőérzetet jelent. Egy 16 bites cd szabvány nagyjából 85-92 db dinamikára képes. Ez pedig több tízezerszeres dinamikakülönbséget jelent a gyakorlatban. El bírod képzelni, hogy a rádióban hirtelen többezerszer hangosabb illetve halkabb részek követik egymást? Pedig a cd szabvány (ami egy 30 éves sztenderd) képes erre. :) A rádióból, televízióból sugárzott zene jó ha 6-10 db dinamikával dolgozik, ami elképesztő butítása a lehetőségeinknek. A suttogás és a kiabálás között is több ezerszeres hangerőkülönbség van, ami miatt ezt nem tudatosítod minden pillanatban az az, hogy a füledben/idegrendszeredben is dolgozik egy kompresszor. De ha éjszaka a teljes csendben valaki belekiabálna a füledbe az azért elég rosszul esne, nem? :)

A harmadik eszköz az expander, sokat nem tudok beszélni róla, az előbb említett kultúra-mutálódás hatására nem sokat használjuk, tekintve, hogy ez a kompresszor ellentéte, a dinamikát növeli. Érdekességként elmondom, hogy az első rádiókészülékekbe még be volt építve egy expander, hogy dinamikusabbá tegye a hangot. Ó, ha tudták volna a 80-90 évvel későbbi trendet. :)

Tags: , ,


About the Author



Lap tetejére ↑
  • Kövess minket a Facebook-on!

  • Blog

    • Keith Richards és a Micawber

      Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját a Rolling Stones gitárosa, Keith Richards. A jó öreg Keef olyannyira közismert legenda, az álmában megírt ...

    • Tippek Gitárosoknak 2. rész

      1. Húrok Az az általános nézet gitáros körökben, hogy a vastagabb készletek jobban szólnak. Ezért aztán mindenki azt a húrkészletet próbálja ...

    • Tippek Gitárosoknak 1. rész

      1. Ne ragadj bele a hangszeredbe! Ha egymás mellé teszel két egymást követő szériaszámú Fender Stratocastert, azt fogod tapasztalni, hogy nem ...

    • Hogyan fejlődj: Gondolatok a gyakorlásról

      "Az a zenész aki gyakorol, hátba támadja a kollégáit." Ismeretlen eredetű magyar közmondás a budapesti éjszakából Azt látom, hogy a hivatásos zenész ...

  • Online gitároktatás
    Online gitároktatás
  • Hírek